Press "Enter" to skip to content

„Az elmúlt 50 év” – Megnyílt Rideg Ferenc fotóművész jubileumi kiállítása

Háromszoros jubileumra készül a sárkeresztesi Rideg Ferenc, bronzdiplomás fotóművész. A jeles események egyik állomása az a fotókiállítás, amelynek A Szabadművelődés Háza ad otthont és az elmúlt 50 év fotós munkásságát öleli fel. A csütörtöki megnyitón Kiss Dorottya intézményvezető köszöntője után Kozma Zsuzsa gordonkajátéka és versmondása következett, majd a megjelent barátokat, ismerősöket Posfai Attila, a Székesfehérvári Fotóklub vezetője köszöntötte és röviden méltatta a fotóművészi életpályát, kiemelve a rengeteg közös élményt, amit a közösen szervezett, különböző tematikájú fotóstúrák és klubnapok adtak. A barát köszöntőjét követően egy társ, a feleség mutatta be milyen az élet egy fotográfus mellett. Rideg Ferencné, Zsuzsa, aki a szenteste 70. születésnapját ünneplő Rideg Ferenc mellett rengeteg kiránduláson és nyaraláson vett részt, de hangsúlyozta, hogy ezeken a családi alkalmakon mindig volt ott egy negyedik társ, a fotós felszerelés, de emiatt nem a családi fényképalbum gyarapodott, hanem a saját örömére készített fotók száma, melyek később egy-egy kiállítás részét képezték. Doppingolta ebben a minden évben megrendezett „Utazás a világ körül” című fotópályázat, valamint a Magyar Fotográfia Napja alkalmából megtartott kiállítások és a kapott elismerések.

A feleség visszaemlékezett a kezdetekre is:

„Az első időben – Feri katonaévei alatt, csak a fekete-fehér képek mennyiségét láttam, ami nem volt kevésnek mondható. Itt avatta be a fotózás rejtelmeibe Tárnok Gyula. Tőle tanulta meg a fotózás alapjait. Később, amikor belépett az Építők Pintér Károly Fotóklubjába, (ekkor már volt egy igazi fényképezőgépe, Zenit 3M) akkor kezdődött igazán a fotózás. Rengeteg fotósprogramon vett részt, voltak olyan fotóstúrák melyen mindketten. Párhuzamosan mozgófilmet is készített sokat, főleg mikor kislányunk megszületett.

Ekkor már kezdett igazi szenvedéllyé válni a fotózás. Ha esett, ha fújt, akkor is minden héten menni kellett a fotóklubba. Igazi nagy nevektől tudtak tanulni egy-egy klubfoglalkozáson, kivesézve az elkészített képeket. Ilyenek voltak, hogy csak 1-2 nevet említsek, Nagy Ottó, Kabáczi Szilárd, Szekfű József. Sajnos ők már nem lehetnek közöttünk. Ezt követően folyamatosan képezte magát. Akár autodidakta módon, de elvégzett több tanfolyamot is.

Az igen aktív évek idején (még nem volt digitális technika) százszámra készültek a képek, súlyra is tekintélyes mennyiség volt amit elő kellet hivatni, és jó ha összejött egy kiállítási anyag. Ugyan a nem falra került képek semmire sem voltak jók, mert egy ajtókilincs 5 féle formában, vagy egy ablak ugyanígy. Egy-egy ilyen kiállításban rengeteg energia és munka volt. Az anyagi oldaláról ne is beszéljünk. Az idegeskedésből is kijutott főleg nekem. Mivel idegen nyelvismerettel nem rendelkezünk, mindig szervezett úttal utaztunk. Ez számomra hihetetlen feladatot jelentett. Mert azt minden fotós tudja, ha lát egy elszalaszthatatlan témát, akkor ő elveszíti az időérzékét, a turista csoport pedig haladt tovább. Ennek összehangolása nem kis logisztikát jelentett, de megúsztuk mindig eltévedés nélkül.

Ugyan Feri csak itthon tudta meg részletesen, hogy merre jártunk, mit láttunk, mert ismerőseink szerint ő mindig csak objektíven (azaz lukon) keresztül látta a világot. Hihetetlen lelkesedéssel fotózott és képezte magát, én pedig büszke voltam, hogy ebben a segítségére lehetek. 1986-ban volt az első önálló fotókiállítása. Erről tanúskodik az egyik keretben az akkori kiállítási meghívó. Hihetetlen nagy dolognak számított akkoriban, hogy aktfotók is falra kerülhettek.  Azt a kiállítást a mostanival együtt még 25 követett. Én úgy gondolom, hogy azokat a korábbi igen aktív éveket most már egy kicsit nyugalmasabb időszak követi. Mára már lehetőség van lessátrakból fotózni, így alkalom adtán egyhelyből várja meg még a fotótéma előkerül, nem pedig ő rója a kilométereket.”

A háromszoros jubileum tehát nem tévedés, a 70 éves fotóművész 50 éves fotós pályafutásában 30 évvel ezelőtt jött létre első önálló kiállítása. Ez idő alatt 163 zsűrizett kép lett, amivel kiérdemelte a a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ)  bronzdiplomás fotóművésze elsimerést (A-MAFOSZ/b).

A kiállítás 2018. január 14-ig tekinthető meg díjmentesen A Szabadművelődés Házában.

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ellenőrző kód: * Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.